5 Időbeosztás tipp dolgozó anyáknak I. rész

Még mielőtt a srácok, illetve most már mindhárom gyerek megszületett, őrült elfoglaltnak éreztem magam. Sok barátom azzal viccelődött,

Még mielőtt a srácok, illetve most már mindhárom gyerek megszületett, őrült elfoglaltnak éreztem magam. Sok barátom azzal viccelődött, hogy nálam 2 héttel előre kell megbeszélni egy találkát, mivel minden estém/esténk be volt táblázva. Ami tulajdonképpen kicsit így is volt… jártunk szórakozni, barátokkal vacsorázni, sportolni, előadásokra, vagy éppen sokáig dolgoztunk. Szóval már akkor is gyakran úgy éreztem, hogy nincs időm mindarra, amit szeretnék bepasszírozni a napomba.

Aztán jöttek a srácok, és akkor jöttem rá csak igazán mit is jelent, ha állandóan azt érzed, hogy csak futsz magad után… Persze ennek több oka is van, az első és legfontosabb – legalábbis az én esetembe az volt – hogy nem akartam ’csak’ családanya lenni. Továbbra is szerettem volna találkozni barátokkal, továbbra is akartam tanulni, sportolni és amikor már egyre nagyobbak lettek vissza akartam menni dolgozni. Rá kellett jönnöm, hogy egyrészt fontos, hogy tudjam mi fér bele és mi nem és ami nem, azt bizony el kell engednem. Másrészt tervezéssel és prioritásokkal tényleg rengeteg dolgot lehet egyszerre megvalósítani, de mindig tudni kell a határokat, és azt, hogy mi a legfontosabb. Szóval a kulcs az időbeosztásban rejlik! Így sikerült bepasszíroznom a család, gyereknevelés mellé a munkát azaz a coachingot, a blogot, a heti 2 sportot (amíg nem érkezett meg az újabb családtag) egy lakásfelújítást és még a barátok is belefértek néhanapján. 🙂

Így összeszedtem mik voltak azok a dolgok, amik nekem segítettek, hogy mindezeket meg tudjam valósítani.

Hogyan oszd be az időd dolgozó anyaként? – Íme 5 időbeosztás tipp!

  1. Kelj fel 30 perccel korábban.

Bögre-anyukáknak-2Oké, először is tisztázzunk valamit, én egyáltalán nem vagyok koránkelő típus, nem szoktam délig aludni, de azért szeretek olyan 8-9 körül kelni. Sajnos a gyerekeim nem ezek a típusok, így gyorsan átáll az ember. Előttük felkelni 30 perccel pedig igazi kihívás, mert az bizony nagyon korai tud lenni, de azt kell hogy mondjam nagyon megéri. Ilyenkor még csend honol a lakásban, nyugodtan lehet kicsit teázni, kávézni, közben olvasgatni, és ráhangolódni a napra. Mindig ilyenkor szedem össze papíron, hogy mi is az, amit aznap szeretnék megcsinálni. Ez az egész napnak ad egy pozitív lökést.

  1. Írj listákat

Ebben a tekintetben szerintem én teljesen őrült vagyok, mert egyszerűen imádom a listákat… Mindenről listát írok. Amikor még multiban dolgoztam, és úgy éreztem, hogy összecsapnak a fejem felett a hullámok, hogy 8 párhuzamosan futó projektet kellene valami értelmes módon menedzselnem, úgy hogy mindegyik haladjon is valamit, egyszerűen feltettem a fülhallgatóm, bekapcsoltam a zenét, és 30 percet rászántam, hogy összeszedjem, melyik hol áll, mi a következő feladat, ki mit csinál, mik a határidők,…  és megnyugodtam. Átláttam, tudtam mi miután jön, hol lehetnek a buktatók.

Később ez a dolog átalakult, és minden este, mielőtt hazaindultam készítettem egy listát a következő napi feladatokról és reggel ezzel a listával kezdtem. Mindössze öt perc, de hatalmas értékkel bír.

Tudom a gyerekek esetében valahogy nem minden a lista szerint alakul, ennek ellenére nekem sokat segít, ha tudom, hogy miket terveztem aznapra, és ezek közül mi az, amit mindenképpen el kellene végeznem, így a reggeli fél órába ezt is le szoktam firkantani. A gyerekek esetében még az szokott beválni, hogy 1. nem tervezem túl magam 2. adok magamnak mindig puffer időt, így ha valami becsusszan, vagy nem úgy alakul, akkor mégsem kell, hogy szétessen a nap. Persze ettől még vannak olyan napok, amikor egyszerűen semmi sem úgy működik, ahogy szeretnénk.

Image of cup of coffee on background of man drawing

  1. Állíts be egy időzítőt

Van, amikor arra eszmélek, hogy ’inspirálódás’ címszó alatt a Fb és a Pinterest oldalakon kötök ki, és csak azt veszem észre, hogy már egy órája mentegetem a képeket, és nézegetem a fb oldalakat, de tulajdonképpen az aznapi listám még mindig ugyanolyan hosszú. Ilyenkor egy kicsit mérges leszek magamra, és előveszem az időzítőt. Kinézem a feladatot, meghatározom, hogy kb. mennyi idő, beállítom és amíg az időzítő nem jelez, csak azzal foglalkozom. Spártai módszer, de beválik, hiszen fókuszt ad, addig, amíg nem cseng, addig csak azzal az egy feladattal foglalkozom, nem nézegetem az emaileket, nem telefonálgatok, nem olvasom a hírfolyamot, hanem azt csinálom,  amit kijelöltem. Van, hogy este is ezzel veszem rá magam, hogy rendet rakjak. Kitűzöm, hogy még 20 perc van 9-ig, amikor-is leülhetek majd olvasni, de 20 perc alatt rendet rakok. Általában beválik 🙂

  1. Tanulj meg Nem-et mondani

say-noHoho, szerintem ez az egyik legnehezebb dolog. Szerintem mi nők genetikailag úgy vagyunk kódolva, hogy mindenkinek, és minden szerepünknek maximálisan szeretnénk megfelelni, így ha férjünk bejelenti, hogy áthívta a haverokat egy meccsnézésre, már az kavarog az agyunkba, hogy te jó ég, milyen vacsival készüljünk. Mivel az bizony nagyon fontos, hogy a férj feszíteni tudjon majd a haverok előtt, hogy az asszony milyen jó arc, hogy nemcsak, hogy nem rakja ki a bagázst, de még kajával is készült. Aztán, amikor a konyhában töltött fél nap után, fáradtak és frusztráltak vagyunk, és kiborulunk, akkor a férjek, csak értetlenül néznek ránk, hogy de tulajdonképpen ezt te miért nem jelezted neki, hogy tudnak ők máshol is meccset nézni, a chips meg ugyanolyan jó kaja, mint a 6fogásos sörkorcsolya.

Így én arra szavazok, hogy érdemes a dolgokat megbeszélni egymással, és persze magunkkal is. Mert bizony, magunknak is nemet kell néha mondani, ha valami olyan dologgal szeretnénk ’szívatni’ magunkat, aminek kevés az értéke, de annál több energia-befektetése van. Egyszerűen az időnk, és energiánk ugyanúgy véges, mint mindenki másnak, szóval, ha nem fér bele, akkor ezt egyszerűen, és őszintén érdemes elmondani.

  1. Delegálás

DelegateAzt tapasztaltam, hogy a delegálás sokaknak nem megy, egyszerűen delegálás a másik nagy mumus. A nem-et mondás, és a delegálásnak hasonló gyökerei lehetnek, hiszen azt hisszük nekünk kell mindent megoldani, ahhoz hogy jó legyen és persze ahhoz, hogy kész legyen.  Delegálni nem ördögtől való és attól, hogy nem mi végzünk el munkát, hanem megkérünk valakit még nem vagyunk rossz arcok. Hiszen a delegálás tulajdonképpen mi is? Segítségkérés. Kérés.

Sokat segíthet mondjuk, ha van egy takarítónő, aki kéthetente/hetente elvégzi a ’nagytakarítást’. Vagy ha a család közel lakik és vállalja, hogy egy héten egyszer ők vigyáznak este a gyerekekre, amíg te sportolsz, vagy kettesben a férjeddel időt töltesz. Vagy az is jó lehet, ha megkéred a férjed, hogy amíg te a bevásárlást intézed, legyen a gyerekekkel. Lehet szövetkezni barátnőkkel, családtagokkal, ovis szülőkkel – egy kis ‘gyerekfelügyeleti barter’ mindig hasznos lehet.

Folyt. köv.,…